Főoldal
KOB-VOB Miskolc 2017
- Részletek
- Közzétéve: 2017. június 29. csütörtök, 07:07
Purgatóriumból a pokolba.
Jelentem én készültem. Elhatároztam, hogy a verseny előtti időszakban, futok 120 km-t legalább ennyi legyen bennem, hogy ha nem is fizikai állóképességem javítva, inkább lelkileg megerősödve, nyugodtan vágjak neki.
A rendezőség a verseny előtt figyelmeztetett, hogy rendkívül meleg lesz, és beindult a Lazaruson a gépezet. Megfújták a szittyakürtöt a hangadók és már felvetették azt is, hogy nem is most kellene megrendezni az Ob-t, hanem máskor, vagy legalábbis a rendezők toljanak egy permetfelhőt a bükk keleti lankái fölé ,hogy mégis jól érezzük magunkat. És egyébként is Svájcban is most rendezik. Figyelem a hangadókat, és véletlenül sem mondjuk Bakó Áron, vagy Máté, esetleg Fanni, vagy Virág ír, miként is kéne. A verseny előtt két héttel "a helyzet fokozódik" azon sporttársak jóvoltából, akik talán még el sem jönnek, vagy lötyögve letudják a kötelezőt. Nem értem?! No, mindegy, ezzel a kezdem meg majd a következő életemet.
A PVM 17 fővel nevezett az egyénire, és neveztünk 5 váltót. A szállás körüli mizéria után a lányoknak végső kétségbeesésükben hogy összetartsák a csapatot egy szerencsi kollégiumi szállást sikerült foglalniuk. Senki nem vette zokon, hogy visszatérnek az ifjúkori koleszes emlékei, én különösen nem, csak reméltem talán nem lesz hajnali kettőkor free jazz. Mi ugyanis játszottunk ilyet, ami csak annyit jelentett, hogy nem a saját hangszerünket vettük a kezünkbe, hanem a másikét. (Edit ezt rendre kakofóniának bélyegezte.) Igaz a sajátunkon sem voltunk profik, és nyitott ablaknál, hogy a többiek is hallják a kultúrát,a művészetet és érezzék a törődést. A többi csínytevéseinkről itt többet nem írnék, mert megtelne a C meghajtó.
Mindenki tettre készen reggel kocsiba vágta magát és Miskolc felé vettük az irányt. Akinek selejtezője volt azért, akinek, meg nem annak a nyílt maradt. Az idő meleg, mint a pokol, így bevettük magunkat a hűs tölgyek alá. "0" idő 10 óra, én az elején indultam 45 percre.
Rövid pálya, gondoltam, leszegem a fejem, nem nézek oda, és nekiugrok a hegynek. A pálya első szakasza ligetes spenótban úszkáló sárgaborsó, hát ez nem lehet nehéz. Már az első pontra vagy 6 percet szórtam el, talán nem kellet volna leszegnem a fejem meg talán figyelnem is kellet volna, meg ugrálni kifejezetten káros volt. Tudtam, hogy a szerencse vak, de hogy süket is azt nem tudtam, mert én szólongattam, csak nem jött a 97-es. Biztos púpos is, gondoltam bosszúsan, de csak meglett. Kissé elszégyellve bocsánatot kértem Fortunától. Új taktika jutott eszembe. "lassan és figyelni" és jöttek a pontok, értem be sorjában az előttem indulókat, és a terv sikerült bejutottam az A-ba. A réten afrikai hőség, míg a lombok alatt kellemes hőmérséklet, még pihenni is lehetett, a kifejezetten finom bisztrókaja után. Az A döntő rajtlistája időben elkészült és a feszültség tetten érhető volt a hűs lombok alatt. Én 100 perckor rajtoltam, a rajt karanténban kisebb nagyobb csoportokban vitattuk meg a világ dolgait.
Eljött az én időm. Tanulva a délelőttből, lassan kezdtem, meglett az egyes, de a kettes mellett elfutottam, és elment 3 perc. De semmi pánik, higgadtan végig, innen hiba nélkül, így nagyon sajnáltam a figyelmetlenségemet, lettem 10. Mátyás Ildi futott be sápadtan kérdezvén, hol van a vizes blokk, majd visszatérve leült a székére. akkor láttam, hogy a térde súlyosan sérült. Így lett 2. pedig a félpályától nyílt vágással a térdén futott. A miskolci kórházban varrták össze kívül, belül, és már vitték is haza. Ilyen egy harcos hős PVM-es. Akik nagyot futottak: Tóth Jenő 2. Kürti Pista 2. Szieberth Peti 3. Mátyás Ildi 2. Tóth Mariann 3. Éremeső. Pontszerző Mező Éva.
Siettünk, mert már várt bennünket az előre megrendelt vacsora Szerencsen. Gajdos Gyuri ki is kért rögtön 2 korsó sört. A pincér ajánlotta, egyet hoz ki, majd kis idő után hozza a másikat. A mi Gyurink csak annyit mondott, hozza csak együtt a kettőt, egyet azonnal bedönt, a másik, meg csak legyen előtte, mert az a biztos. Miután megettük a megrendelt ételt, gyorsan fizettünk, hogy még átérjünk a Várba és igaziból megvacsorázzunk. Itt ért a meglepetés. Múzeumok éjszakája, ingyenes belépővel. Volt itt táncház,lévén ez a Kolompos együttes nyári tábora. Ropták gyerekek, ropták szülők is páran, az én Editem is eltűnt vagy 45 percre a táncparketten. Rég láttam ilyet tőle. Volt tárlatvezetés, egy nagyon szép felújított múzeumban, majd a végén grillkolbászos estebéd a várfal alatt. Szép nap volt.
Vasárnap: Kiköltöztünk a szobáinkból, és egy másik Miskolci helyszínre, Királyasztalra igyekeztünk. Nagyon kulturált szellős, látványos helyszínre érkeztünk. Minden a helyén, jó a hangosítás, látványos átfutó szakasz. A mi váltónk Tóth Jenővel erősödve, titkon dobogót reméltem. Jenő első futóként az élbolyban jött 4.nek. Váltottam, és egy útvonal választási hibát vétve 2. helyen adtam át a váltást Pistának, aki nagyot küzdve begyűjtötte az ezüstöt a csapatnak, szakosztálynak.
Az eredményhirdetés után mindenki kocsiba pattant, hogy legyűrje a 450 km-t. Nagyon meleg volt, és az M-O-son megadta magát az autóm. Szerencsére mögöttünk jött a PVSK-s busz, és nem kis kerülővel felszedte az utasaimat, legalább ők hazaérjenek. Autómentővel bevittem egy szerelőhöz a kocsit és én stoppal és családi segítséggel már 9 órára hazaértem. Itt is szeretném megköszönni a sporttársaimnak, Viniczai Ferinek, és az összes buszon lévőnek, hogy a kényelmetlenség ellenére kimentettek bennünket a bajból. Bevallom nagyon jól esett.
A dolgoknak van egy természete, lassan minden a helyére kerül. Ez az OB pár nap után nálam egy kifejezetten kellemes érzéssel nyugtázott erőfelmérő volt.
Mátyás Ildinek mielőbbi felgyógyulást.
Aki leírogatta: Kóger Gyula és aki megrendezgette: Kühn Edit
Képek a hétvégi versenyekről:
- Részletek
- Közzétéve: 2017. máj. 14. vasárnap, 17:08
Pillman Gábor képei az Éjszakai Bajnokságról és a Gyöngyvirág Kupáról.
Csatlós Ferenc képei az Éjszakai Bajnokságról.
Akikre büszkék vagyunk
- Részletek
- Közzétéve: 2017. április 03. hétfő, 16:40
2017.03.21. napján Kürti István munkássága elismeréséül kitüntetést vett át az Erdők Világnapján Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter úrtól.
Pista 2008. 07. 07.napjától a Pécs Vörös Meteor oszlopos tagja. Csendes megbízható versenytárs. Csapatban, váltóban méltán rárakhatod a felelősség súlyát, bírni fogja. Számtalan csapat és váltó érmét szereztem vele, köztük több bajnoki címet. Mintha a csapatszellem többleterőt adna neki. És ahol lakik, a csibráki erdészház, az egy csoda hely. A kedves felesége, ha úgy adódik, a versenyről hazatérő párját és az őt szállító társaságot több fogásos vacsorával kényezteti.
A Soproni Egyetem Erdőmérnöki Karán végzett.
1979.júliusától kezdett dolgozni beosztott vadászként Lengyel-Annafürdőn. 1981-1982 között a nagydorogi erdészetnél lett kerületi erdész. 1982-ben visszakerült a Högyészi Erdészethez, annak döbröközi erdőkerületébe. 2000 -től a csibráki kerület erdészvadásza. Jelenlegi kerületében 1160 ha erdőt kezel és irányítása alá tartozik a csibráki vaddisznóskert. Napjait az erdőn tölti, távol a világ elektronikus zajától.
És most Kürti István, a Gyulaj Erdészeti és Vadászati Zrt. kerületvezető erdész-vadásza, kitüntetésben részesült a zárttéri vadgazdálkodás terén elért kiemelkedő és példaértékű munkásságáért.
Szívből gratulálunk!
Kóger Gyula
HOB 2017 Bér Selyem-rét (Kelet)
- Részletek
- Közzétéve: 2017. március 30. csütörtök, 19:43
Az első HOB 1978-ban rendezték Vitányvár térképén. Győztesei Kiss Zoltán és Rostás Irén volt, aki 1p 1mp verte Monspart Sacit. Minden év első OB-ja a HOB. Az utóbbi években volt vita a létjogosultságáról, versenytechnika kérdésében is parázs vita alakult ki. Valkony Ferenc bizonyára nem hitte volna, hogy távozása egy OB versenytechnikáját is megváltoztathatja. Minden rendező az utóbbi években saját megfontolásai alapján formál rajta egy kicsit. Most a "király" kategóriák tömegrajtosak voltak, a többi, sorsolással lettek megoldva. Az eredményeken látszik, hogy voltak kategóriák, amiben az együttfutás bajnoki helyezéseket döntött el. A saját 160 perces rajtidőmbe beleférhetett volna, hogy a bajnoki kategóriák is egyenkénti rajtidőkkel legyenek megrendezve. Az eredményhirdetésig szétunhatták magukat a tömegrajttal indult versenyzők.
Kis csapatunk zöme már előző napon felutazott a verseny helyszínére, jómagam,Szőke Zoli és párja (Györgyi) reggeli fél 7 indulással utaztunk a versenyre. Szikrázó napsütés és ideális hőmérséklet fogadott a versenyközpontban. A verseny helyszíne nem volt ismeretlen a mezőny szempontjából. Futhattunk itt már előző évek egyik Postás kupáján és tavaly őszi csapatbajnokságokon. A terep tejességgel alkalmas volt a versenyre.
Csapatunk ebben az évben a PVSK volt edzőjével - Tóth Jenővel - erősödött. Talán kevesen tudják, de több jeles korosztály került ki Jenő kezei közül. Többek között: Sértő Nóra, Kesztyüs Szilvi, Benedek Virág, Bótor testvérek, Radnai Zsolt, Gajdos Péter, Kajdon Tamás, Bokor Natasa.....hosszan sorolhatnám. Jenő most is kitett magáért, hiszen 4. helyen végzett, s ezzel a PVM legjobb helyezését érte el.
Pontszerző volt még Mátyás Ildikó 5. és Lovas Ági 6. helyezésével.
Csillag Veronika N50 11.hely
Fluck István F65 12.hely
Kapitány Györgyi N55 14.hely
Kóger Gyula F60 11.hely
Kühn Edit N65 8.hely
Kürti István F60 10.hely
Lovas Ágnes N50 6.hely
Mátyás Ildikó N50 5.hely
Mező Éva N60 10.hely
Szieberth Péter F45 8.hely
Szőke Zoltán F50 28.hely
Tóth Jenő F65 4.hely
Tóth Marianna N50 17.hely
Bajnoki kategóriákban nem indult versenyzőnk.
Sz. Péter
Papuk 2017 március
- Részletek
- Közzétéve: 2017. március 22. szerda, 06:02
Slavónia-Baranya Open
A Slavónia-Baranya Open új színfoltként vonult be az általam kedvelt verseny rutinba. A szlavóniai Papuk hegység, vadregényes vidéke és a két lelkes Pvsk-s fiatal versenyrendezői munkája csábító kihívás elé állított. Választanom kellett, a jól bevált Spari, vagy a Baranya Open. Be kell vallanom nem sokat gondolkodtam. Már az év elején neveztem az Orienteeringonline nevezési felületén. Az idő múlásával figyelve a nevezéseket, nagy meglepetésemre Budapesttől Sopronig, Szegedtől Pécsig majd 400 fős mezőny gyűlt össze, beszámítva a honi és a környező országok versenyzőit is. A jó marketing, és a jókor elhintett szavak, mint "tiszta, jól futható tölgyerdő, töbrös, Szuadó" megtette hatását.
A Papuk.
Úgy képzeljük el, hogy ez egy 85 km hosszú, 15-30 km széles kelet nyugati irányban elnyúló hegygerinc, melyet északi irányba több oldalgerinc tagol. Az egyik völgyben az isteni alkotó jókedvében lévén egy platót alakított ki, két kisebb tóval. Ez a Jankovac. Több monda is körülfonta ágas bogas szálaival a Jankovac nevet. Már a szombati érkezéskor, a szikrázó napsütés ellenére is éreztem, hogy nem rózsás tündérmesék fényei szőtték a tájat. Véres történetekről mesélnek a sziklák. Hát én is elmesélem az én "véres" történetem.
A Meteor 8 fővel jelezte a mezőnynek, hogy mi készek vagyunk a kihívásokra. A közel 5 km-es makadámút megtétele után, annak utolsó 300 méterénél a lélegzetelállító vízesés gondolkodóba ejtett. Ezt vajon hogy ábrázolják majd a térképen, és vajon helyeznek-e ki pontot alatta, vagy közvetlen közelében a fiúk. Bár talán ez a Balázs fiú csak nem tréfál meg bennünket ilyen durván. -hessegettem el a gondolatot.
Korai rajtom, és a "kellemes" rajt távolság és szint arra sarkallt, hogy időben gyötörjem fel magam a fennsíkra. Hát jól bemelegedtem, az szent igaz. Magamhoz véve a térképet, az volt a benyomásom, hogy a nyomtatóból kifogyott a zöld tinta, mert nem volt rajta semmi, ami kicsit vidámabbra hangolta volna a fehér színt. Rövid pálya, sok pont, és egy nagyon kellemes futás. Kis hiba a 7-es pontnál egyébként hibátlan, de mégis lassú haladással egy 2. helyet sikerült elérnem. Véremet adtam a helyezésért. Kürti Pista 1 perccel mosott le a dobogó felső fokáról. Jankovacon a turistaház éttermében kértem egy gulyást, hogy újra erőre kapjak, és kihoztak egy marhapörköltet, gnocchival. Nem bántam, hogy félreértettük egymást, mert ez valami nagyon finom volt. Jóllakottan és élményekkel tele intettünk búcsút a vízesésnek. Holnap jövünk!
A Pálya és a vérem...
Az esti itthoni összetartó halászléevés közben egymás szavába vágva vitattuk meg az ideális útvonalat-ahogy ez már lenni szokott verseny után. Másnap korán indultunk. Míg itt kissé csöpögött az eső, ott már a Papuk elkergette a morcos fellegeket, és előbújt a nap is. A célban már nagy volt a nyüzsgés. Vasárnap is korai rajtidőt kaptam, de itt már volt zöld tinta a nyomtatóban. Nem hibázva, de bennem volt a tegnapi nap a lábamban, értem el a pálya második feléhez, ami aztán tényleg nem egy tündérmesével átszőtt lányregény volt.
Korán beérve már a parkolóból figyeltem, hogy kik és milyen technikával gurulnak le a hegyről. Jobb volt nem oda nézni.
Mit is mondhatnék így március idusán? Dicséret a hősöknek. Versenyzőknek, rendezőknek.
Lábjegyzet:
Gróf Jankovics József 1780-ban született. 40 éves koráig Bécsben élt és k.u.k. volt. (Aki ezt megfejti, jutalmat kap.) Üveghutát építtetett, arborétumot hozott létre, és 1861-ben itt helyezték örök nyugalomra a sziklafal egy rombarlangjába.
Másodjára intettem búcsút a vízesésnek, és egy kicsit itt hagytam magamból. Vért és félelmet , de visszatérek, ígérem.
Lejegyzetelte: Gyula
Összerendezgette: Edit